Sokszor elfelejtjük azt, hogy amit keresőoptimalizálás néven végzünk végül is egy hús-vér ember elé fog kerülni a jövőben. Hús-vér emberek kattintanak (vagy nem kattintanak) a találatokra, olvassák el a meta leírásainkat és végül (remélhetőleg) konverziót hajtanak végre.
De vajon te tudod, hogy miképp keresnek az emberek? Miket részesítenek előnyben a találati listán belül? Mitől függ, hogy rákattintanak-e az adott találatra? Organikus találatok vagy a fizetett hirdetések a „jobbak”? Elégedettek-e a találatokkal (vagyis velünk, akik a találatokat formálják)?
Keresési szokások kérdőív
Az internetes keresési szokásokat vizsgáló kérdőívet 2020. októberében indítottam útjára és csaknem 20 napon keresztül volt elérhető. A kérdőívre összesen 298 kitöltés érkezett miután számos közösségi média csoportban és egyéb felületeken is megosztottam.
FONTOS: a kérdőív nem reprezentatív mintán alapszik, így az eredmények nem feltétlenül fedik a valóságot.
Érdekességek a keresési szokásokban
- Többen használnak a kereséshez okostelefont, mint PC-t
- Az organikus találatokat jobban kedvelik a felhasználók
- Sokan vannak, akik szinte soha nem kattintanak hirdetésekre
- A legtöbb felhasználónál nincs változás a keresési szokásokban mobilon
- Az organikus találatok tartalma jobban összhangban van a mögötte található weboldallal, mint a hirdetések esetében
- A felhasználók jobban bíznak az organikus találatokban
- Minél idősebb valaki, annál jobban bízik a hirdetésekben
- A meta leírás önállóan nem ösztönzi a felhasználókat az átkattintásra
- A strukturált adatok menők: több kattintás érhető el velük
- A felhasználók szerint túl sok hirdetés jelenik meg a keresőben, de legalább azok amik megjelennek relevánsak
A keresési szokásokról szóló kérdőív tanulsága
A kérdőív elsődleges célja az organikus és fizetett találatok összehasonlítása volt a felhasználók preferenciái, bizalma és szimpátiája alapján.
Habár a kérdőív szerint a felhasználók jobban bíznak az organikus találatokban, illetve többet is kattintanak rájuk – egyáltalán nincs rossz megítélése a fizetett hirdetéseknek sem. Igaz, kicsit szkeptikusabban állnak a hirdetésekhez a felhasználók, de nem ódzkodnak a hirdetésre kattintástól.
Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a felhasználók úgy érzik, hogy a fizetett hirdetések kevésbé vannak összhangban a mögötte található weboldal tartalmával, mint az organikus találatok esetében. Persze kérdéses, hogy ez a rossz minőségű hirdetéseknek köszönhető, vagy inkább a Google által generált dinamikus hirdetéseknek – mindenesetre érdemes odafigyelni a jövőben erre is, amennyiben hirdetések kezelésével is foglalkozunk.
További érdekesség, hogy bár a felhasználók szerint túl sok hirdetés jelenik meg a keresőben, azok amik megjelennek legalább relevánsak és hasznosak számukra.
Némileg talán meglepő, de nincs jelentős eltérés az organikus vs. hirdetések közti csatában az egyes korcsoportok között. A legtöbb érték 10%-on belül maradt és nem volt megfigyelhető tendencia a korcsoportok között. Így tehát kijelenthető az, hogy a felhasználók életkora nincs hatással a kattintási szokásokra, amennyiben az organikus és fizetett találatokat vetjük össze.
Összességében azt érezni a válaszadásokból, hogy a felhasználók elégedettek a Google keresőjével. A folyamatos algoritmus frissítések, illetve az egyéb UX-et befolyásoló változtatások végül is egy jobban/egyszerűbben használható, hasznosabb rendszert hoztak létre az elmúlt években.
A kitöltőkről
A kitöltők nagyobbik része, 66,4%-a nő volt, 33,2%-uk férfi, egy személy pedig nem válaszolt. Az életkorukat tekintve szerencsére sikerült egy szélesebb mintát elérni. A legtöbb válaszadó a 18-25 közötti korosztályba tartozott, de relatív sok kitöltés érkezett a 26-35, 36-45 és 46-55 közötti korosztályból is.
A kitöltők 78,9%-a úgy véli, hogy nagyon könnyen boldogul a neten vagy éppenséggel az online szférában, online eszközökkel/szoftverekkel dolgozik. A válaszadók 21,1%-a úgy érzi, hogy átlagosan boldogul a weben. Olyan kitöltő viszont nem volt, aki nehezen boldogulna az internet használata közben.
A végzettségre vonatkozó kérdésben 4 lehetőség közül tudtak választani a kitöltők. A legmagasabb arányban a főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezők töltötték ki a kérdőívet, de jelentős számú érettségivel rendelkező válaszadó is érkezett.
Internetes keresési szokások
Amin talán senki nem lepődik meg az az, hogy a Google a legnépszerűbb kereső Magyarországon. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a válaszadók több, mint 80%-a naponta többször is használja a keresőóriást. 13,8%-uk „csak” naponta és 5,4%-uk hetente vagy ritkábban.
A kereső használatához igénybe vett eszközök esetében fontos észrevétel az, hogy az okostelefon a legnépszerűbb eszköz a Google kereső használata során, míg a PC csak a második helyre ér fel. A válaszadók 13,1%-a tabletet is használ a keresőhöz, míg az okos TV vagy a játékkonzol használata marginális a kereső szempontjából.
Mennyire elégedettek a felhasználók a kereső használata közben?
Az általánosan kimondható, hogy a felhasználók elégedettek a Google keresés találataival, ugyanis ez esetben nem csak a válaszadások átlaga volt magas, hanem a szórása is relatív alacsony volt – magyarán egyetértenek a válaszadók egymással.
Amennyiben a felhasználók nem elégedettek az első néhány találattal (hajtás fölött megjelenő találatok), akkor nagy eséllyel lejjebb görgetnek az első oldal további találataihoz. Magyarán akár a 7.-8.-9.-10. helyen szereplő találatok is eljutnak a felhasználók nagy részéhez, ha az első találatokat irrelevánsnak találják.
Sokkal kevésbé egyértelmű az, hogy tovább lépnek a felhasználók a második vagy további találati oldalakra. Statisztikák alapján tudjuk, hogy a 10. helynél hátrébb rangsoroló találatok átkattintási aránya igen alacsony, ami az első oldali releváns találatok sikerességének köszönhető. A felhasználók igen jelentős része megtalálja a számára releváns találatokat az első oldalon is – miért lépne tovább?
Azonban ha valaki nem talál kielégítő választ a kérdésére az első oldalon, könnyen gondolnánk, hogy biztosan tovább lép a második, harmadik, stb. oldalakra. Azonban ez nem feltétlenül van így. Sokan ugyanis inkább máshogyan próbálnak rákeresni az adott kifejezésre, mintsem tovább bogarásszanak.
Hirdetések vs. organikus találatok (SEO vs. PPC)
Örökös viták zajlanak, hogy egy adott weboldal esetében melyik a „jobb”, kifizetődőbb online marketing stratégia: a SEO vagy a PPC hirdetések? Habár ez a kérdés nem zárható le néhány mondatban, jó eséllyel a válasz az lenne, hogy mindkettő.
Ahogyan sok korábbi kutatásból is látszik, a felhasználók előnyben részesítik az organikus találatokat. A válaszadók több, mint 1/4-e szinte kizárólag az organikus találatokra kattint, továbbá a kitöltők 1/3-a is inkább az organikus lista találatait részesíti előnyben. Mindössze a kitöltők 33,9%-a mondja azt, hogy nem különbözteti meg a találatokat: akár organikus, akár hirdetés – ami relevánsabb, arra kattint.
Emellett érdekesség, hogy igen kevesen, mindössze a kitöltők 1%-a válaszolta a kérdésre azt, hogy nem tudja, mire szokott kattintani. Vagyis a felhasználók meg tudják különböztetni a hirdetéseket az organikus találatoktól.
Miben változik mindez, ha a felhasználó mobilon keres? A kitöltők több, mint felénél sehogy. Vagyis nem befolyásolja őket a keresési szokásaikban az éppen használt eszköz. A válaszadók 16,4%-a többet kattint az organikus találatokra mobilon, míg 14,1%-a inkább a fizetett hirdetéseket részesíti előnyben az okostelefonján. 8,7%-uk nem tudja, hogy miben tér el a keresési szokása mobilon.
Amennyiben a felhasználó egy konkrét termék vagy szolgáltatás vásárlását tervezi (avagy vásárlás előtt áll, pl. AIDA-modell Desire/Vágy lépcsőfoka) akkor majdnem 1/3-uk többet kattint a fizetett hirdetésekre. 18,8%-uk ilyenkor inkább az organikus találatokat preferálja, míg 43,3%-uknál nincs változás ez esetben sem.
Az összhang és a bizalom kérdése a keresési szokások esetében
A válaszadók úgy érzik, hogy az organikus találatok tartalmai jobban összhangban vannak a mögöttük álló weboldal tartalmával, mint a fizetett hirdetések esetében. Habár mindkét esetben úgy érzik, hogy fennáll az összhang a találati listában látottak és a weboldal tartalma között, az organikus találatok mindenesetre jobbak ilyen szempontból. A válaszadók jobban egyet is értenek egymással az organikus találatok esetében, hisz mindössze 1,2 a szórása a válaszadásoknak.
A bizalom kérdése is hasonlóan alakult. A válaszadók alapvetően jobban bíznak az organikus találatokban és az általuk közölt információban, viszont a fizetett hirdetések esetében sem áll fenn bizalmatlanság, ami mindenképpen jó jel a PPC-ben utazóknak.
Az idősebbek jobban bíznak a hirdetésekben
Bár alapvetően elmondható, hogy mindegyik korcsoport hasonló bizalommal áll a találatokhoz, lebontva némiképp eltérnek a válaszadások. Megfigyelhető, hogy minél idősebb egy felhasználó, annál jobban bízik a fizetett hirdetésekben (PPC hirdetések).
Meta adatok és strukturált adatok szerepe a keresési szokásokban
Számos korábbi kutatás és szakirodalom szerint is a meta leírás befolyásolja legjobban a felhasználót az átkattintásra. A válaszadások alapján ezt a kijelentést nem tudom megerősíteni, ugyanis a legtöbben a meta cím+meta leírás együttes hatására voksoltak. Ha viszont a két tényezőt külön-külön vizsgáljuk, egyértelműen a meta cím van nagyobb hatással a CTR-re.
Ha viszont korcsoport szerint lebontjuk a válaszadásokat, szemmel láthatóan eltérnek a fiatalabbak és idősebbek véleménye a kérdésről. Habár minden korcsoport esetében a meta cím és leírás együttes hatása a legnagyobb, a fiatalok egy részét a meta cím önállóan is befolyásolja, míg az idősebbeknél kicsit nagyobb szerepet játszik a meta leírás.
A kérdésre, mely a strukturált adatok hatását volt hivatott feltérképezni, a válaszadók csaknem 2/3-ada azt válaszolta, hogy több eséllyel kattint a strukturált adatokkal rendelkező találatokra. 31,2%-ukat nem befolyásolják se pozitív, se negatív irányba a strukturált adatok, míg 2,7% pont, hogy kevesebb eséllyel kattint az ilyen találatokra. A válaszadók 4%-a nem tudja, hogy befolyásolja-e őket a strukturált adatok jelenléte.
Korcsoportra bontva nincs jelentős eltérés a kérdést illetően. habár a 26-35 közötti korosztály némiképp szkeptikusabb a strukturált adatokkal szemben (nem befolyásolja őket annyira). De természetesen ez az eltérés a relatív kis mintából is eredhet.
Állítások a Google keresővel kapcsolatban
Az utolsó kérdésben 4 állításról kellett eldönteniük a kitöltőknek, hogy mennyire értenek velük egyet (1-től 7-ig tartó skálán).
A válaszadások alapján kijelenthető, hogy a felhasználók szerint túl sok fizetett hirdetés jelenik meg a Google keresőben. Viszont fontos észrevétel, hogy a megjelenő hirdetések legalább relevánsak és hasznosak a felhasználók nagy részének.
Sokkal kevésbé van egyetértés a válaszadók között abban az állításban, hogy „túl sok felesleges információ jelenik meg a Google keresőben”. Ebben az állításban elsősorban a Google Cégem adatokat és más egyéb tudáspaneleket értettem. Bár a válaszadások átlaga alapján inkább igaz ez az állítás – a kis mintából származó pontatlanság miatt ez mégsem jelenthető ki egyértelműen
Még inkább megoszlanak a vélemények az „egyre nehezebben találok releváns weboldalakat a Google keresőben” állítást illetően. A válaszadások átlaga pontosan 3,5, ami a számtani közepe a skálának. A válaszadások módusza (a leggyakoribb válasz) 2, míg a mediánja (középértéke) 3 volt. Ezek alapján az állítást inkább hamisnak tekinteném.